2012. november 10., szombat

47.rész
Zayn állt előttem.Szinte lesokkolt a dolog.Azokkal a boci szemeivel nézett rám.Úgy néz ki,a hormonok most jobban dolgoznak bennem.Alig tudom fegyelmezni magam.
-Pont téged kerestelek.Gondoltam,hogy itt megtalállak.
-Mit akarsz már tőlem?
-Kérlek,hallgass meg!
Ellöktem az ajtóból és elkezdtem az úton futni.Közben ráeredt az eső is.
-Miért nem tudsz békén hagyni?Próbállak elfelejteni,de nem tudlak!Folyton belém botlasz,és felhozod az emlékeket bennem.
-Kérlek,érts meg!Szeretlek!Nem tudlak elfelejteni.Nem bírom ki nélküled.Bocsáss meg nekem!Ha nem kaphatlak vissza,abba belehalok.
-Nem!Nekem már van barátom.Nem fogom megcsalni,se nem elhagyni!
-De hiszen az én gyermekemet várod!Én pedig szeretlek,és eltartanálak titeket.Gondoskodnék rólatok és szeretnélek titeket.Nem tudlak elhagyni!
-Ne érj hozzám!
Elkezdtem futni előle.Csak rohantam,azt sem tudtam,hogy hova.Lassan utolért és megragadta a kezem.
-Nem tudok ellene tenni.Szeretlek!
-Én is szeretlek!Már nem bírom visszafojtani.Nem tudok nélküled meglenni.Annyira szeretlek!
Megcsókoltam.Életemben nem vágytam még úgy a csókjára,mint most.
-Annyira hiányoztál!Már megbántam,hogy elváltam tőled.
-Hidd el én is megbántam,hogy hagytalak elmenni.Egyszerűen imádlak!
-Én még jobban!Esküszöm,soha többé nem hagylak el!
Csak ott álltunk és ölelkeztünk.Nem akartam elengedni magamtól.Lassan hazaindultam,hogy beszéljek Alex-el.
-Hát te meg hol voltál?És miért vagy ilyen vizes?
-Beszélnünk kell.Tudod,ma találkoztam Zayn-el,és rádöbbentem arra,hogy még mindig szeretem.Sajnálom Alex,de ő a gyermekem apja és borzasztóan szeretem.Nem tudok veled lenni.Jól érzem magam veled meg szeretlek.De őt ezerszer jobban szeretem és nem bírnék nélküle élni.Bocsáss meg nekem,de én nem lehetek veled többé.
-Megértelek.Nagyon szeretlek és én csak jót akarok neked.Ha tényleg annyira szereted,akkor menj vissza hozzá és éljetek boldogan.Én nem akarom,hogy mellettem boldogtalan légy.
-Tényleg megértesz?
-Igen.Jobb lesz neked is és a babának is mellette.Én pedig kaptam egy álláslehetőséget külföldről.Kint lehetnék híres tánctanár.Így el tudom fogadni az állást,és tőled sem lennék távol úgy,hogy hiányoznék.
-Hidd el,hogy hiányozni fogsz.Köszönöm a veled töltött időt és minden egyebet!Szeretlek!
-Na menj pakolni,aztán segítek elvinni hozzá.
-Köszönöm.

Megcsókoltam.Éreztem,hogy bántja egy kicsit a dolog.Összepakoltam a cuccomat és elvittük Zayn-hez.Az ajtóban elbúcsúztam Alex-től.
-Látjuk még egymást?
-Nem tudom.Remélem hogy igen,mert ettől függetlenül a barátod szeretnék lenni.Ha meg nem,akkor is az emlékeimben megőrizlek.
-Én is téged!Azért majd kamerázhatnánk néhanapján.
-Rendben.Vigyázz magadra és a babára!
-Oké.Te is vigyázz magadra.Szia!
-Szia!
Még egyszer adtam neki egy csókot.Zayn is megértette,hiszen nagyon szerettem Alex-et.Ezután elment.Kicsit nehéz elfelejtenem,de végre visszakaptam életem értelmét,a gyermekem apját...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése