2012. november 23., péntek

57.rész
Telnek a napok.Már a 6. hónapban vagyok.Egyre jobban növöget a baba,én pedig nem győzök új ruhákat venni.
-Mehetünk édesem?
-Persze!Mindent összepakoltál?
-Aha.Nem marad itt semmi.
-Oké.Akkor mehetünk.
Mike nyaralójába mentünk,ami a város határán van.Gyönyörű egy ház,és a táj is csodálatos.Már több,mint 3 hete együtt vagyunk Mike-al.Végre össze is költöztünk,és valószínűleg a baba érkezésekor beköltözünk a nyaralóba.Mikor megérkeztünk,kikerekedtek a szemeim a látványtól.
-Na,hogy tetszik?
-Ez csodálatos!
-Örülök,hogy tetszik.Még a nagyszüleinkké volt.Én örököltem tőlük.
-Remek nagyszüleid voltak.
Körbejártuk a házat.Mintha egy mesében lettem volna.
-Mit szólnál ahhoz,ha bejárnánk a környéket is?Van itt egy munkás,aki az egész területet ismeri.
-Nagyon jó ötlet!Átöltözök és mehetünk.
Rengeteg új dolgot láttam.Bejártuk az ültetvényeket,és az erdőben is voltunk.Sokféle új növényt ismertem meg,és néhányat meg is kóstoltam.Remekül érzem itt magam.Mint hogyha egész életemben itt laktam volna.Az idegen vezető el akart vinni minket a kis vízeséshez is.
-Á,oda nem kell.Már jártam ott,és egyedül is eltalálok!
-Hogy járhattál volna ott?Hiszen most jársz itt először.
-Nem!Valamiért ismerős a hely.Túlságosan is.Ha nem hiszed el,gyere,megmutatom,hogy hol van!
Tényleg odataláltam.Még én magam is meglepődtem.Láttam,hogy Mike furcsán néz és magába mélyed.,,Talán valamilyen emlék juthatott az eszébe?,,Vissza mentünk a házba és kipakoltunk.Este kérdőre vontam Mik-ot.
-Egy álmomból ismerem a helyet.Folyton ugyanazt álmodom.Egy erdőben futok és valaki üldöz.Az illető hulla részeg,és csak fut utánam.Én egy vízesésnél kötök ki,majd ez a személy utol ér.Megragadja a kezem és elkezd simogatni.Én persze megmenekültem sértetlenül.Elkezdtem szaladni és egy fakunyhóban kötöttem ki.Ott egy öreg néni fogadott be két napra,majd a szüleim jöttek értem és haza vittek.
-Ez nem lehet!Nem!
-Mi nem lehet?
-Ez nem csak álom!Megtörtént veled!Fiatalabb korodban egy szőke,göndör hajú kislány voltál.A szemed égkék színű volt,és 12 éves.A szüleiddel jöttél nyaralni az én nagyszüleimhez.Mivel anyukád az én nagymamám munkatársa volt és jó barátnők,így meghívtak titeket 1 hétre magukhoz.Én is itt laktam,csak éppen egy kis dolgom volt a városban,így egész héten nem voltam itthon.Ám az utolsó nap estéjén hazajöttem,és eléggé részeg voltam.Én voltam az,aki téged üldözött...Annyira sajnálom!
-Nem!Te hazudsz!Ez csak álom volt!Nem lehet,hogy megtörtént!Te hazudsz!
-Nem hazudok.Ez a színtiszta igazság.
-Akkor sem!Istenem,miért?
Kifutottam a házból.Az erdő felé tartottam.Már viszonylag későre járt és sötét is volt.Alig láttam valamit,de csak futottam.Egyszer csak a lábam elakadt egy fának a kiálló gyökerében és elestem.Eléggé megütöttem magam,de felálltam és tovább futottam.Azt sem tudtam,hova megyek,de csak egyenesen előre tartottam.A végén kikötöttem a vízesésnél,és Mike is kezdett beérni.Nem tudtam mit csinálni,láttam egy kis ösvényt,és azon szaladtam tovább.Kilyukadtam az öreg kis fakunyhónál,de már nem lakott ott senki.Az ajtó be volt zárva,én pedig nem tudtam,mit tegyek.Pár perc múlva Mike utolért és megragadta a kezem.
-Hagyj békén!
-Kérlek hallgass meg!A bocsánatodat kérem!Részeg voltam!
-A részegség nem ment fel semmi alól!
-Kérlek!Fiatal voltam.Hibáztam.Nagyon nagyot.Minden ember hibázik és úgy gondolom,érdemlünk egy második esélyt.
Leborult a lábaim elé és átölelte a pocakom.Elsírtam magam,nem bírtam már ki.
-Igazad van.Minden ember érdemel egy második esélyt...

2012. november 22., csütörtök

56.rész
-Te mit keresel itt?
-Inkább én kérdezném ezt tőle!Az én gyerekemmel vagy terhes,nem az övével!
-Bár csak az övé lenne a baba!
Kikerekedett szemekkel nézett rám.Teljesen lesokkolta az,amit mondtam neki.
-Felejtsd el,hogy számodra léteztem!
-Rendben Zayn Malik!Menj csak!
Könnyek gyűltek a szemembe.Észre is vette,de nem szólt semmit.Hátat fordított és elment.Nem tudtam,hogy mit csináljak.Megkértem Mike-ot,hogy vigyen haza.Otthon ami elsőnek a kezembe került,már vágtam is a falnak.Jólesett törni-zúzni.Ian is hazaért,és ő állított le.
-Hé,mit csinálsz?
-Elegem van!Utálom az egész világot!
-Nyugi,megoldunk mindent!
-Nem!Ezt nem lehet!Ez már egy visszafordíthatatlan dolog.
-Jaj,hugicám!Bárcsak minden problémádat átvehetném.
-De nem teheted!Az én sorsomat nem változtathatod meg!
Felrohantam a szobámba.A babán járt az eszem.Sírás közben hirtelen előjöttek az emlékek.
,,Elmentünk Zayn-hez.Én csináltam egy kis vacsit,amíg ő az udvaron bütykölt valamit.Megettük a vacsorát,majd odajött hozzám és megcsókolt.
-Ez isteni volt.De lenne más is,ami még istenibb lenne.
-Micsoda?
-Megmutathatom?
-Háát...
Erre felkapott és felvitt az emeletre.Az ágyban kötöttünk ki.
-Jajj ne,ezt még ne kérlek!
-Miért?Én azt hittem készen állsz.
-Háát nem tudom..lehet..
-Kérlek engedd meg egy kicsit.
-Na jó.
Erre megcsókolt,majd elkezdte levenni a ruhámat.Hát aznap éjjel sem aludtunk...,,

,,-Nem!Nem akarok több emléket!,,De csak jöttek maguktól.
,,Erre elájultam.Ő sajnos nem ért oda időben,és erősen megütöttem magam.Mikor magamhoz tértem,már a rendelőben voltam.
-Sajnálatos dolgot kell közölnöm.A barátjának már elmondtam.Sajnos az erős ütődéstől a kicsi elment.Sajnos ön elvetélt.
-Micsoda?Ez lehetetlen.Nem!Ez nem igaz!Zayn mondd,hogy hazudik az ovos!Kérlek!!
Erre elkezdtem zokogni.Nem tudtam,hogy mit csináljak.Zayn odajött hozzám és szorosan átölelt.Ekkor márő is sírt.
-Nem te tehetsz róla.Az orvos szerint egy fertőzésed volt,és ez miatt lettél rosszul.Nem te miattad történt!
-De igen!Otthon kellett volna feküdnöm.Nem szabadott volna megerőltetnem magam!
-Nyugodj meg!Nincs semmi baj.
-Kérem nyugodjon meg!Ettől függetlenül még lehet gyermekük.
-Pedig én már a nevét is eldöntötten..
-Hidd el,nemsokára lesz egy gyermekünk.Legalább a főiskolát is időben el tudod végezni.,,
-Istenem miért??Miért teszed ezt velem??
,, Még a vásárlás is élvezetes vele.Megálltunk a játékoknál,ő pedig befutott a sorok közé és elkezdett egy éneklő kacsát ölelgetni.Az eladó már nevetett rajta,mikor egy rózsaszín kis mikrofonba kezdett el énekelni.A mikrofont úgy megszerette,hogy muszáj volt megvenni.Hazamentünk és kipakoltunk a szatyrokból.Vettünk pár díszkelléket is,amiket még fel kellett raknom.Ezután átöltöztem és elmentünk a fodrászhoz.,,
 
Aztán jött még egy.
,, Mire odaértünk,már mindenki ott volt a templomban.Az oltárhoz az édesapám kísért el.A szívem már majd kiugrott a helyéről,annyira izgultam.De ez az érzés elhalványult,mikor mind a ketten kimondtuk a boldogító igent.Mindenki azt kiabálta hogy ,,csókot!,,.Ekkor Zayn közelebb jött és megcsókolt.Iszonyatosan boldog voltam.,,
Most nem mondhattam el,hogy boldog vagyok.De persze voltak még emlékeim.
,, Jól esett oda visszatérni.Ezután kimentem a parkba,ahol nagy meglepetés fogadott.A szökőkút szélén ott táncolt Alex.Ahogy észrevettem,már oda is szaladtam hozzá.Ő szorosan átölelt engem,engem pedig boldogság töltött el.,,
Na és itt van még egy.
,, Elkezdtem futni előle.Csak rohantam,azt sem tudtam,hogy hova.Lassan utolért és megragadta a kezem.
-Nem tudok ellene tenni.Szeretlek!
-Én is szeretlek!Már nem bírom visszafojtani.Nem tudok nélküled meglenni.Annyira szeretlek!
Megcsókoltam.Életemben nem vágytam még úgy a csókjára,mint most.,,
Most már elegem volt az emlékekből.Egész végig a pocakomat simogattam,és azon gondolkoztam,hogy mi lesz velem.Aztán eszembe jutott Mike.Úgy érzem,hogy beleszerettem.Viszont nem akarok úgy járni,mint Alex-el.Még át kell gondolnom ezt,de mindenesetre azt tudom,hogy nagyon szeretem...
 

2012. november 21., szerda

55.rész
Amikor megláttam a folyosó végén,odarohantam hozzá.Szegény még mindig eszméletlenül feküdt az ágyban.Betolták a kórterembe,én pedig kipakoltam a cuccait.
-Te még maradsz Lexy?
-Egész éjjel!Amíg magához nem tér.
-Rendben.Én hazamegyek,kicsit pihennem kell.
-Oké.Szia!
Tényleg egész éjjel ott ültem.Hajnal 4 körül végre magához tért.
-Istenem!Hát jól vagy!Soha többé ne csinálj ilyet!
Megcsókoltam.Ő csak magához húzott.Szerintem még azt sem tudta,hogy hol van.
-És mi lesz ezzel a pár év korkülönbséggel?
-Nem érdekel!Csak te érdekelsz,a korod és egyéb dolgok nem!
-Imádlak!
Erősen átölelt.Éreztem rajta,hogy sohasem akar elveszíteni.Sajnos egész hétvégén bent kell maradnia,de megígértem neki,hogy ott maradok vele.Az idő nagyon lassan telt,már kártyáztunk,telefonoztunk,újságot olvastunk,sőt még az egész kórházat is bejártuk.Eléggé unalmas volt a kórházban,de hát ez van.Hamarosan eljött a hétfő,és végre kiengedték.Elvittem a lakására és segítettem a cuccait kipakolni.
-Hát elég nagy a rendetlenség!
-Ja,tudom.Majd most akarok nekiállni.
-Majd én segítek.Te még csak most jöttél ki.
-Nem engedhetem,hogy egy állapotos nő takarítsa ki a lakásom!
-De most igen!Jobb,ha beletörődsz!
Neki is láttam a munkának.Kiporszívóztam,felmostam,letörölgettem és kimostam.
-Ó,szexik ezek az alsók!
-Héé,ott ne!
-Jaj,mik vannak itt!
-Te kis kíváncsi!De megkapod még a magadét!
-Jajj,de félek!
-Ajánlom is!
Bejött a szobába és elkezdett csikizni.
-Ne!Ezt ne!Fáj!
-Most megkapod!
-Kérlek,ne!
-Jól van,most már elég volt.Azért megérdemeltél egy kis kínzást.
-Nem igaz!Haragszom rád!Most ki kell engesztelned!
-Hát az nem lesz nehéz.
Adott egy csókot és elkezdett simogatni.
-Most már megbocsátottam.De ilyen többet ne legyen!
Végeztem minden munkával.Kimentem a táskámért és elköszöntem.
-Még el kell mennem az orvosomhoz.Ma tudom meg,hogy kislányom vagy kisfiam lesz.
-Elkísérhetlek?
-Ha nagyon szeretnél?
-Igen!
Beültünk a kocsiba és elmentünk a nőgyógyászomhoz.Ő azonnal hozzálátott a vizsgálathoz.
-Egyértelműen kislány a baba!De még változhat a neme.
-Jaj de jó!Mindig is egy kislányra vágytam!
Mike csak mosolygott.Kint a várakozóban segített felvenni a kabátot.Megkerestem a kocsikulcsot,és már éppen kifelé tartottunk,amikor váratlan személlyel találkoztam...

2012. november 20., kedd

54.rész
-Most ölni tudnék!
-Mi a baj Lexy?
-Ez az a ribanc,akivel Zayn megcsalt.
-Majd én elküldöm.Maradj itt.
-Nem tudom,hogy megbírok-e itt maradni.
-Próbáld meg!
Odament és kerek perec megmondta a csajnak,hogy itt nem kívánatos személy és nem fogja tanítani.Persze a csaj nagyképűen megfordult és elvonult.
-Na látod,ezt nem szeretem a lányokban.
-Én ugye nem vagyok ilyen?
-Ha ilyen lennél,szerinted szeretnélek?
-Nem...soha.
-Hát akkor miért kérdezed?
-Nem tudom...
Megsimogatta az arcom és megcsókolt.Egy pillanatra elkaptam a fejem,de nem bírtam megállni,hogy ne csókoljam meg.Miközben vele vagyok,olyan érzések vannak bennem,mintha egy kocka cukrot szopogatnék.Élvezetes és nagyon édes.Megmutatta nekem a következő koreográfiát és hazavitt.Másnap elmentem a fodrászomhoz,és kiszedettem a festéket a hajamból.Újra szőke lettem,ami mindig is jobban tetszett,mint más színek.Felhívtam Angel-t,és úgy döntöttünk,hogy elmegyünk egyet sétálni a parkba.Ezt a ruhát vettem fel:
 Felkaptam a kabátomat és elindultam.Angel-el rengeteget tudok beszélgetni.Úgy érzem,ő a legjobb barátnőm.Minden gondomat megérti és jókat lehet vele hülyülni.
-Na és most összejössz Mike-al?
-Nem tudom.Még nem döntöttem el.De nagyon valószínű.
-Jól teszed!Zayn már nem érdemel bocsánatot!
-Ebben én is biztos vagyok!Soha az életben nem fogok megbocsátani neki!
-Szerintem így a babának is jobb lesz.
-Talán.De mindegy.Most inkább induljunk el edzésre.
-Rendben.
Bementünk az öltözőbe és átvettük a ruhánkat.Mikor bementünk a terembe,azt hittem,hogy ott halok szörnyet.Mike ott feküdt a földön,és nem volt eszméleténél.Azonnal odarohantam és hívtam a mentőket.Sírva ordibáltam neki,hogy keljen fel,de nem reagált semmit.Pár perc múlva már itt is volt a mentő és jöttek segíteni.
-Nem tudják,hogy mi történt vele?
-Nem,amikor beértünk,már itt feküdt.
-Azonnal be kell vinnünk a kórházba!
-Én elmegyek a cuccaiért a lakásába.Angel te menj velük!
-Oké.Siess!
Beültem Mike kocsijába és elmentem a lakásába.Összepakoltam neki minden lényeges cuccot és már mentem is a kórházba.Az egyik nővérke azonnal tudta,hogy hozzá jövök,így elvezetett egy kórteremhez.
-Most éppen egy kivizsgáláson van,de ebbe a kórterembe fogják hozni.Kérem,itt várjon!
-Köszönöm!
Angel már ott ült.Leültem mellé és együtt sírtunk.Nem tudtam elképzelni,hogy mi történhetett vele.Egyszer csak megjelent egy orvos.
-Az úrnak egy kisebb agyrázkódása volt és erősen megütötte a gerincét.Hála istennek nincsen semmi komoly,de a combjában részleges szalagszakadás van,így csak mankóval fog tudni járni.
-Köszönöm doktor úr!Hála az égnek,hogy nem lett komolyabb baja!
-5 perc múlva be fogják tolni a kórterembe.Addig itt várjanak!
Alig bírtuk kivárni,de a lényeg az,hogy nem sérült meg komolyan.Azt hiszem,most már rájöttem,hogy szeretem....

2012. november 19., hétfő

53.rész
-Anya!Apa!Ti itt?
-Szervusz kislányom!Annyira hiányoztál!
-Ööö...és ti hogy-hogy itt vagytok?
-Hát úgy döntöttünk,hogy meglátogatunk titeket.És mi ez a nagy pocak?Meghíztál?
-Anyu!El kell mondanom valamit....terhes vagyok Zayn-től.
-Micsoda?De hiszen elváltatok!
-Tudom.De egy időre rendbe jöttek a dolgok és így az lettem.
-Akkor mi ez a bőrönd nálad?
-Összevesztünk.De ezt nem idekint szeretném elmondani.
-Rendben.Gyere be!
Kipakoltam a cuccaimat a szobámban.Ian aggódva nézett rám.
-Mi a baj?
-Megint megcsalt.Már nem bírtam.
-Az a szemét!Majd én megmondom neki,hogy hol a helye!
-Ne!Hagyd,már mindegy.Eljöttem és kész!
-Jaj,gyere ide!
Keservesen sírtam.Nem bírom ezt a sok csalódást és ami körülöttem megy.Eldöntöttem,hogy soha többet nem megyek vissza Zayn-hez.Már nem tudok megbocsátani.
-Na,kislányom.Elmondod,hogy mi volt?
-Erről most nem akarok beszélni!
Magamra zártam a szobaajtót.Lefeküdtem az ágyba és csak sírtam.Annyira elfáradtam a szomorkodásban,hogy elaludtam.Álmomban egy világ körüli vakáción voltam.Megjártam minden országot,ami létezik a Földön.Hangos sikoltozásra keltem fel.Gyorsan lerohantam,és láttam,hogy csak anyu az.
-Mi a baj?
-Itt az One Direction!Ó,fiúk,kérhetek egy aláírást?
-Persze!
-Ne nevess Louis,anyum nagy fanotok.
-Vettem észre.
Behívtam őket.Mindegyikőjük szorosan átölelt,csak Liam nem.Persze Zayn nem jött el,hiszen őt nem látom szívesen.A fiúk folyton csak kérdezősködtek a balhéról meg a babáról.
-Na és azt már tudod,hogy fiú vagy lány-e?
-Nem,de ha jövőhéten elmegyek a dokihoz,ő már lehet tudni fogja.Meg amúgy is,születéséig még változhat a neme.
-Hogyan?
-Hát Niall,egyszerűen.
-Én kislányt szeretnék.Meg persze Angel is.
-Én is azt szeretnék Harry.A kislányok aranyosak és olyan szép hangú lesz,mint én.
-Jaj,a kismama most büszke magára!
-Kuss Louis!
-Nem jössz el velünk az állatkertbe?Legalább kicsit kikapcsolódnál.
-Hát,ez jó ötlet.Egy kicsit legalább levegőzök.
Gyorsan felöltöztem és kisminkeltem magam.Ezt vettem fel:
-Húú,de jól nézel ki!
-Köszi Liam!Akkor indulhatunk?
-Persze!
Kb. fél óra alatt oda is értünk.Angel-t is elhoztuk,és vele jártam be az egészet.Mondjuk néha a fiúkkal is összefutottunk.Louis és Harry éppen a kecskesimogatóban voltak.Meg kell mondani,nagyon vicces volt,ahogy egy kecske elkezdte őket üldözni.Az egyik gondozó segített nekik lerázni.Angel már fuldokolt mellette,annyira nevetett.
-Na,meg ne fulladj!
-Remélem,a gyerekem nem lesz ilyen szerencsétlen!
-Hát csak reméld,de biztos az apjára fog ütni!
-Jaj,te isten!Mi lesz velem....
Nagyon jól éreztem magam.Végre ki tudtam kapcsolódni egy kicsit.A lovaknál rengeteg időt töltöttünk el.Találkoztam egy gondozóval,akinek van egy nagy farmja.Ott van neki egy istállója és egy kifutója,ahol lovakkal foglalkozik.Sokat mesélt róluk és még fel is ülhettem az egyikre.Elkértem a névjegyét,és megígértem,hogy felkeresem.Felkeltette az érdeklődésemet a lovaglás.Mikor elindultunk hazafelé,megkértem a fiúkat,hogy a főtéren rakjanak ki.Úgy éreztem,hogy be kell mennem Mike-hoz a táncterembe.Éppen a kicsik edzése volt,amikor odaértem.Inkább kint megvártam a végét.Eléggé meglepődött,mikor bementem.
-Szia Lexy!Úgy hiányoztál!
-Te is nekem!
-Jól vagy?Nincs semmi bajod?
-Nem,semmi.
-Hála istennek!Nagyon izgultam miattad!
-Köszönöm!
-Ma is gyönyörű vagy!Még a végén elrabolod a szívem....
-Jaj,te kis buta!
Elkezdett kergetni a teremben.Nem volt nehéz utolérnie,hiszen ezzel a pocakkal már nehéz futni.Magához húzott és megcsókolt.Azt hittem a fellegekben járok.Viszont nem sokáig tartott ez az érzés.Az egyik pillanatban egy nagyon nem kívánatos személy jelent meg a terem ajtajában...
 

2012. november 18., vasárnap

52.rész
A kórházban ébredtem fel.Mindenem fájt,és azt sem tudtam,hogy hol vagyok.Zayn és Mike ott álltak mellettem és veszekedtek.Mikor már úgy ahogy magamhoz tértem,rájuk szóltam.
-Elég legyen!Nem Mike tehet róla!Tudom,hogy ki tette.Simon Silverman tehet róla.Legalább segített rajtam?
-Nem.Elviharzott.De majd én elkapom!
-Nyugi Mike!Nem kell.Majd én beszélek vele.
-De Lexy,te mit csináltál vele egy kávézónál?
-Hát,tudod Zayn,elhívott a városba,hogy találkozzunk.Elmentünk sétálni egyet,utána pedig meg akartunk inni egy kávét.
-És nekem miért nem szóltál erről?
-Mert nem voltál otthon!
-Jó,rendben,most nem vitatkozom.
Bejött az orvos,és közölte a híreket.
-Hát hölgyem,önnek roppant nagy szerencséje van!Szerencsére sem önnek,sem a babának nem lett baja.Pedig könnyen elveszíthette volna.Egy kisebb vérzése volt,amit időben megállítottunk.Most pár napig itt bent kell maradnia,és pihennie kell.
-Hála istennek!Köszönöm doktor úr!
-Nincs mit megköszönni.Csak pihenjen és ne idegeskedjen.Még később benézek.Viszlát!
Megnyugodtam.A picinek semmi baja nem lett.Egy negyed óra múlva Angel és Grasie is bejöttek.
-Sziasztok!Jajj,de jó látni titeket!
-Szia Lexy!
-Figyi Lex,hoztam be neked váltó ruhát.Majd még holnap is jövök,és akkor is hozok.
-Köszi Angel!Láttalak titeket a játszótér közelében.Miért vágtatok olyan fura fejet?
-Fiúk,ki tudnátok menni?
-Persze!
-Mi a baj lányok?
-Kezd te Grasie!
-Hát,tudod Lexy,ezt nehéz elmondani.Zayn megint megcsalt.Amikor te elmentél edzésre,ő fogta magát,és elment a srácokkal bulizni.Akkor jött össze egy csajjal.
-Micsoda?Nem!Ti hazudtok!Megigérte,hogy nem!
-Sajnáljuk Lexy!Ne húzd fel magad,pihenned kell.
-Nem!Elegem van!Elmegyek ebből a városból!A gyereket meg örökbe adom!Nem kell egy ilyen ember gyereke!
Zayn-ék is hallották kint a folyosón,ahogy kiabálok.Egyből berohant hozzám egy nővér,és nyugtatót adott be.A fiúk értetlenül jöttek be a szobába.
-Te utolsó kis sunyi alak!Tűnj innen!Nem akarlak látni!
-Mi a baja velem?
-Hát Zayn,Lexy megtudta,hogy megint megcsaltad.
-Ez nem igaz!Hazugság!
-Menj már el!Nem bírlak látni!
Sírva kiment a folyosóra.Mike leült mellém egy kis székre,és megpróbált megnyugtatni.
-Nincs semmi baj.Biztosan csak egy félreértés.
-Nem!Már nem az első alkalom,hogy megcsal.Elegem van!
-Majd megoldjuk valahogy.Most inkább pihenj és ne stresszeld magad.
-Jó,megpróbálom.
Pár perc alatt elaludtam.Valamiért úgy érzem,hogy Mike mellett biztonságban vagyok.Az orvos két nap múlva bejött,és elmondta,hogy haza mehetek.Indulás előtt ezt vettem fel:
 Harry hazavitt a kocsijával.Felmentem a szobámba,és összepakoltam a cuccaimat.Zayn,mikor meghallotta,hogy otthon vagyok,egyből letámadott.
-Nem hiheted el,hogy megint megcsaltalak!Kitől hallottad?
-Grasie!Ő pedig Liam-től!De most hagyj.Elmegyek.
-Nem mehetsz el!Hidd el,bebizonyítom,hogy nem tettem ilyet.
-Nem érdekel!Elmegyek és kész!Most had pakoljak össze!
Gyorsan beleszórtam a dolgaimat a bőröndömbe és már indultam is.Nem tudtam máshová menni,mint Ian-hez.Becsöngettem,és mikor ajtót nyitottak,hatalmas meglepetésben volt részem...
 
 
 

2012. november 16., péntek

51.rész
Lassan összeismerkedtünk Mike-al.Nagyon rendes srác,sőt még kedvesebb,mint Alex.Élvezem mellette a táncot,és nekem és Angel-nek tart külön órákat is.Tehetségesnek tart minket,mi pedig őt.Én azért komolyan veszem a táncot,de Angel folyton elkezd röhögni,és akkor mi sem bírjuk ki.Folyton a rajztanárunk és az egyik osztálytársunk jut az eszébe.Mondjuk nekem kezdenek már fárasztóak lenni az edzések,mivel egyre nagyobb lesz a baba.Angel még csak a 3. hónapnál jár,de én már a 4. hónap végén.Néha elgondolkozok azon,hogy abba kellene hagynom,de valamiért nem tudom.Nem hagyhatom magára Angel-t és Mike-ot.Egyik délután éppen hazafelé mentünk,amikor megláttuk Mike-ot.Tél volt és esett a hó.Én utána szaladtam,majd messzebbről megdobtam egy hógolyóval Angel-t.Ezt persze Mike azonnal észrevette,és csak nevetett.Angel visszadobott,és a mellkasomon talált el.Én kiterültem a földön,és csináltam egy hóangyalt.
-Végre angyal lettem én is!Végre közéjük tartozom!
-Te kis hülye!
Felültem és Mike-ot is megdobtam.Ő odajött hozzám felsegített.
-Figyelj Lexy,nincs kedved elmenni valahová?
-Hát bocsi,de ma nem érek rá.De a telószámom megvan,és majd írj egy üzit ezzel kapcsolatban.Most megyünk.Szia!
-Szia!
Pár nap múlva kaptam egy üzenetet.
,,Szia!Ma ráérsz délután?,,
Válaszoltam neki és elkezdtem készülődni.Felvettem egy csini ruhát és kifestettem a körmöm.

 Elintéztem még egy telefont,és már indultam is.Mike nem győzött dicsérgetni.
-Gyönyörű vagy ma!
-Köszönöm!
-Nincs mit köszönni!Tényleg az vagy.
Ezután elmentünk egy non stop-ba.
-Én egy melegszendvicset kérek.És te Mike?
-Én egy óriás hamburgert kérek!
Mikor megkapta,azt se tudtam,hova nézzek.Az a hamburger akkora volt,mint a két öklöm duplám.Szegény kicsit sajnáltam,mivel ott nyavajogtam neki.
-Kérlek,segíts be!Nem bírom megenni.
A végén megadta magát,és besegített.A közepénél majdnem összeért a szánk,én pedig elkezdtem nevetni.Rajta inkább komolyságot láttam,ami meglepett.
-Na és most hová menjünk?
-Nézzünk sapikat!
Szinte az összes boltot megnéztük a városban.Minden sapkát felpróbáltunk,ő még vett is egyet.Az egyik eladó már csak nevetett rajtunk,mikor Mike elkezdett pipiskedni ott mellettem.
-Ugye jól áll?Jajj,ebben túl kerek a fejem!Hú ebben tisztára olyan vagyok,mint a gyerek a Step Up-ból!
Na ez végleg betett.Elkapott a röhögőgörcs,és már majdnem megfulladtam.Miután megvette a sapit,elsétáltunk az egyik játszótérre.Ott hülyéskedtünk több mint egy órát.Az egyik részénél át kellett lógva mennünk a másik oldalra.Megcsúszott a keze,és leesett.Utána pedig én is leestem,pont Mike-ra.
-Jajj,bocsi!Nem fájt?
-Áh,dehogy!Legalább te nem ütötted meg magad.
Én elkezdtem nevetni,ő pedig komoly arccal felült.
-Még soha életemben nem találkoztam olyan lánnyal,aki belülről és kívülről is ilyen gyönyörű.Nem tudom mi ez az érzés,de nekem tetszik.
Rám nézett,majd lassan megcsókolt.Nem ellenkeztem,sőt még élveztem is.Egyáltalán nem jutott eszembe Zayn.Egyszer csak a háttérben megjelent Angel és Grasie.
-Ugye nem káprázik a szemem?
-Szerintem teljesen jól látod Angie!Mondjuk jól teszi,hogy mást keres Zayn helyett.
-Miért mondod ezt?
-Hát nekem Liam mesélte,hogy tegnap este megint összejött valami csajjal Zayn.Szegény Lexy-t nagyon sajnálom.Folyton megcsalja a férje.
-Na,ennek a végére kell járnom!
Én csak Mike-ra figyeltem.Nem érdekeltek a lányok.Nemsokára elindultunk hazafelé,de előtte be akartunk menni egy kávézóba.Mikor éppen az ajtót akartam nyitni,egy siető ember nekem csapta az ajtót,én pedig erősen megütöttem a hasam.Éreztem,hogy valami nincs rendben.Észrevettem,hogy alul vérzek,majd nem sokkal később minden elhomályosult...

2012. november 13., kedd

50.rész
...Már a 4. hónapban vagyok,így mindenki láthatja rajtam,hogy gyermeket várok.Ma lesz az első edzés,és nagyon izgulok miatta.Még mindig kisebb sokkban vagyok Mike miatt.Remélem lesz olyan rendes,mint Alex.Felöltöztem és elindultam.A táncterem előtt összefutottam Angel-el,így együtt mentünk be.
-Nyugi drága,nem lesz semmi.
-Szerintem meg fog ismerni...félek tőle.
-Nem kell félned.Látod,hogy kedves és figyelmes.Ne legyél már 5 éves kislány.
-Jól van na!
10 perc múlva megjött Mike és már kezdtük is az edzést.Egy kis ismerkedés volt az elején,mert ugye még senki sem ismeri a másikat.Mikor én rám került a sor és kimondtam a nevem,azt hittem,hogy Mike rosszul lesz.Tudtam,hogy meg fog ismerni.
-És te biztos vagy abban,hogy állapotosan is táncolni akarsz?
-Teljes mértékben!Nem fogom abbahagyni.Engem külföldre is hívtak már el tánctanárnak a barátommal,csak akkor már állapotos voltam,így nem vállaltam el.
-Alex-el,ugye?
-Igen.Ő az ikertestvéred,az én volt barátom.
-Tudom.Hát jó,én nem ellenkezem.
-Ajánlom is!
Ezen elmosolyodott.Az óra elején beállított előre,hogy a többiek lássák a mozdulataimat.
-Már értem,miért hívtak el tánctanárnak!
Én csak nevettem.Egészen jó hangulatban telt el ez az óra.Sokat nevettünk és rengeteg új lépést tanultam.Mikor hazamentem,az asztalon egy hatalmas rózsacsokor fogadott és egy kis cédula:
,,Várlak az emeleten...van egy kis meglepetésem!,,
Kíváncsi voltam,hogy mi az,így felmentem.Zajt hallottam a vendégszobából,így egyből oda vettem az irányt.Mikor beléptem,azt hittem,ott helyben roskadok össze a gyönyörtől.
-Jajj de gyönyörű!Istenem Zayn!
-Gondoltam,a fehér a legjobb szín.Ha fiú lesz,ha lány,így nem lesz probléma a szoba színével.
-Annyira szeretlek!Köszönöm!
-Ha már nekünk csodás szobánk van,akkor a kicsinek is az kell.
-Ahogy mondod!Imádlak!
Megcsókoltam.Az örömtől könnyek gyűltek a szemembe.Annyira kedves és figyelmes dolog tőle.Egyszerűen imádom Zayn-t.Mondjuk délután nem mondhattam ezt.Végre felrakták a netre a Gotta be you videoklipjét.Nem tudtam a végénél,hogy sírjak vagy nevessek.Felmentem a gyerekszobába és sírva a gyerekágy mellé ültem.Zayn feljött hozzám és megkérdezte,hogy a bajom.
-Nézd meg a Gotta be you videoklipjét és megtudod!
Lement és megnézte.Utána a fejét lehajtva jött be hozzám.
-Már tudom,de ez csak a klip kedvéért volt.
-Igen?És neked milyen lenne,ha az egyik klipemben lesmárolnék egy srácot?Neked hogy esne?
-Rosszul!De kérlek értsd meg!Senki más nem vállalta el.A pénz pedig kellett a gyerekszobára.
-Inkább ne csináltad volna a szobát!Ilyen áron én sohasem tettem volna ezt!Utállak!Elegem van!
-Kérlek ne mondd ezt.
-Folyamatosan azt bizonyítod be nekem,hogy nem bírodki más nő nélkül.Mindig találsz magadnak egy ribancot!
-Ez nem igaz!Kérlek fejezd be!
-Nem!Torkig vagyok!Még a gyereked sem érdekel?Te már nem szeretsz engem.Nem kellek neked.
-Fejezd be!Igen is szeretlek!Amúgy sem csókoltam meg.Szerinted miért volt elsötétítve minden?
-Hazudsz!
-Ha nem hiszed el,menj be és kérdezd meg!
-Nem fogom ezt tenni.Majd én eldöntöm,hogy hiszek-e neked.Még nem tudom.Már kezd elegem lenni ebből.
-Kérlek hidd el nekem és ne veszekedjünk ezen.
-Rendben legyen.De kérlek többet ilyet ne csinálj.
-Jó.Inkább feküdjünk le,már elég késő van.
-Oké.Menjünk.
Bementünk a szobába és lefeküdtünk.Zayn megcsókolt és a fülembe súgta,hogy nagyon szeret.
-Én is szeretlek!
Megint megcsókolt és elkezdte a pólómat felhúzni.
-Ugye lehet?
-A 6. hónapig igen.
-Akkor jó.
Rám mosolygott és folytatta,amit elkezdett.Aznap éjjel nem sokat aludtunk,bár nem is bánom...
 
 

2012. november 12., hétfő

49.rész
Szinte lesokkolt a látvány.

 Alex ikertestvére volt az,Mike.A szívem is kihagyott,ahogy megláttam.Angel folyamatosan ordibált hozzám,de én meg se hallottam.Eszembe jutott Alex is,és szinte sírni tudtam volna.Úgy éreztem,muszáj beiratkoznom a táncra.Meg kell ismernem Mike-ot.Egész nap ez a dolog foglalkoztatott.A beiratkozás végén hazamentem,és lefeküdtem aludni.Másnap reggel Zayn kérdőre vont.
-Miért aludtál el olyan korán?
-Nagyon fáradt voltam.Képzeld,indul egy új tánccsoport.Jelentkeztünk rá Angel-el.
-Ennek örülök!Ma be kellene mennünk a stúdióba.Kimegyünk egy erdős részre,hogy megcsináljuk a klipet.
-Oké.Átöltözök,és felőlem mehetünk.
Ezt vettem fel:
 -Ma olyan,mintha nyár lenne!
-Nem is baj!Pont ez kell a forgatáshoz.
Beültünk a kocsiba és elmentünk.A fiúk örömmel fogadtak.
-Jajj,itt az egyik kismama!Köszöntsük egy hangos dallal!
Elénekelték nekem a Gotta be you-t,amitől könnybe lábadt a szemem.
-Köszönöm srácok!Olyan aranyosak vagytok!
-Megfoghatom a babát?
-Hátha akarod Louis,akkor nyugodtan.Mondjuk most még nem érzel sok mindent.
Nagyon kiváncsi volt.Óvatosan fogta meg a hasam,nehogy Zayn leszedje a fejét.
-Én is akarok egy kisbabát!Persze nekem nem lehet,de ha lenne egy barátnőm,neki lehetne.
-Ugye most nem célozgatsz?
-Mire?Én nem értelek.
-Gyere,beszéljünk négyszemközt.....Ugye nem feküdtetek le Angel-el?
-Micsoda?Nem!Hogy jut ilyen az eszedbe?
-Tudom,hogy csókolóztatok.Kérlek Louis,ne szállj rá Angie-re.Olyan boldogok.
-Rendben.Én sem akarom tönkretenni a boldogságukat.
-Akkor jó.
Vissza kellett mennünk,mert indultunk.A forgatás közben csináltam pár képet:



A fiúk nagy kedvence persze a banán volt.Harry ki is könyörögte,hogy haza vihesse.A végén odajött hozzám Zayn és beledobott a medencébe.Ott hülyéskedtünk egész délután a fiúkkal.Hazafelé mindenki Harry nagy ugrásáról beszélt.
-Ügyi voltál!Angie büszke lenne rád!
-Jajj,köszi Lexy!
Engem és Zayn-t vittek haza elsőnek.Nagyon elfáradtam a pancsolásban.Kismamaként mindenben hamarabb elfáradok.Remélem,még lesz ilyen szép napban élményem,és remélem,hogy rengeteg időt tölthetek még együtt a fiúkkal....
48.rész
-2 HÓNAPPAL KÉSŐBB-
Most már nem tagadhatom,hogy gyermeket várok.Elkezdett nőni a hasam,így Zayn-el elmentünk ruhát nézni nekem és a kicsinek.Előtte pedig elmentünk az orvoshoz,hogy megnézze,minden rendben van a kicsivel.
-Igen,nos a babával minden rendben van.De ne idegeskedjen ennyit és egyen rendesen,mert ahogy látom,nem eszik eleget.
-Hát igen,most nehéz időszakon mentem keresztül lelkileg.De már minden rendben.
-Ezt öröm hallani.Akkor csak annyi a teendője,hogy megfogadja a tanácsaimat.
-Rendben.Köszönöm!Viszlát!
Ezután elmentünk pár boltba és vettünk ruhákat.Zayn nagyon élvezte a kisbaba ruhák válogatását.
-Egy férfinek miért nem lehet kisbabája?
-Hogy legyen mit kérdezned!
-Pedig ez olyan szép dolog!
Könnycseppek folytak az arcán.
-Jajj,ezért ne sírj!Olyan butus vagy.
Megfogtam a fejét és megcsókoltam.Mindenki minket nézett,sőt még pár fotós is lekapott minket.Másnap reggel az újságban is megjelent egy cikk:
,,Mint a képeken láthatjuk,Zayn Malik-nak és volt feleségének,Alexandra Holloway-nek gyermeke fog születni.Tudomásunk szerint Alexandra mára harmadik hónapban jár,így már csak egy félév,és érkezik a baba.Sajnos interjút nem sikerült csinálnunk a párral,de a képeken elég jól látszik,hogy a kapcsolatuk újból a régi.Mindenki örül a nagy hírnek,és már várjuk a kis jövevényt!,,
-Jaj,nézd édesem!Egy normális kritika rólunk.
-Tényleg.Úgy látszik,már mindenhol figyelnek minket.Ma be kellene mennem a stúióba.Még nem fejeztük be a felvételt,utána pedig majd terepre is ki kellene mennünk a klip miatt.
-Oké drágám,nekem nem gond!
-Istennő vagy!Szeretlek!
-Én is!Na menj,nehogy elkéss.
-Csókollak!
Pár perccel később látom,hogy Angel hív.
-Te,hallottad,hogy egy új tánctanár jön a városba?
-Nem.Miért olyan fontos?
-Jaj,gyere már el velem a beiratkozásra!Neked is és a babának is jót tenne egy kis mozgás.
-Na jó,veled nem vitatkozok husigolyó.Fél óra múlva talizunk?
-Aha,az jó.És hol?
-Főtér?
-Oké.Akkor ott!
Gyorsan elmentem a fürdőbe és megcsináltam a hajam.Egy kis alap sminket raktam fel és felvettem egy melegebb rucit.
 
 ,,Ez tökéletes!,,Felvettem és már indultam is.A megbeszélt helyen taliztam Angel-el.
-Képzeld,azt mondják,egy isten a pasi!
-Engem nem érdekel!És neked is barátod van!Ráadásul babát is vársz!
-Tudom!Csak mondom,na!
-Jól van.Na és ő is hip hop-ot tanít?
-Aha.Még mindig nem vagy túl Alex-en?
-Nem nagyon.Fáj az elvesztése.Nagyon szerettem,és ő is szeretett a picivel együtt.
-Gondolom,hogy fáj.De hidd el,az idő gyógyít.
-Úgy legyen!
Nemsokára odaértünk a táncteremhez.Ugyanott volt,mint Alex terme.Bementünk és leültünk a többiek közé.
-Kimegyek a mosdóba,nem érzem jól magam.
-Menj csak Lexy!Itt várlak.
Gyorsan kimentem.Mire visszaértem,Angel sehol sem volt.Felhívtam telefonon és odajött hozzám.
-Mondtam,hogy ne menj el!
-Bocsáss meg,csak megláttam egy ismerőst.
-Jól van,megbocsátok.Mit késik már ennyit a tanár?
-Biztos mindjárt jön.Nyugodj meg!
Párperc múlva meg is jött.Leült egy székre,és úgy kezdett el beszélni.Mikor kimondta a nevét és felemelte a fejét,azt hittem,hogy ott halok meg helyben....

2012. november 10., szombat

47.rész
Zayn állt előttem.Szinte lesokkolt a dolog.Azokkal a boci szemeivel nézett rám.Úgy néz ki,a hormonok most jobban dolgoznak bennem.Alig tudom fegyelmezni magam.
-Pont téged kerestelek.Gondoltam,hogy itt megtalállak.
-Mit akarsz már tőlem?
-Kérlek,hallgass meg!
Ellöktem az ajtóból és elkezdtem az úton futni.Közben ráeredt az eső is.
-Miért nem tudsz békén hagyni?Próbállak elfelejteni,de nem tudlak!Folyton belém botlasz,és felhozod az emlékeket bennem.
-Kérlek,érts meg!Szeretlek!Nem tudlak elfelejteni.Nem bírom ki nélküled.Bocsáss meg nekem!Ha nem kaphatlak vissza,abba belehalok.
-Nem!Nekem már van barátom.Nem fogom megcsalni,se nem elhagyni!
-De hiszen az én gyermekemet várod!Én pedig szeretlek,és eltartanálak titeket.Gondoskodnék rólatok és szeretnélek titeket.Nem tudlak elhagyni!
-Ne érj hozzám!
Elkezdtem futni előle.Csak rohantam,azt sem tudtam,hogy hova.Lassan utolért és megragadta a kezem.
-Nem tudok ellene tenni.Szeretlek!
-Én is szeretlek!Már nem bírom visszafojtani.Nem tudok nélküled meglenni.Annyira szeretlek!
Megcsókoltam.Életemben nem vágytam még úgy a csókjára,mint most.
-Annyira hiányoztál!Már megbántam,hogy elváltam tőled.
-Hidd el én is megbántam,hogy hagytalak elmenni.Egyszerűen imádlak!
-Én még jobban!Esküszöm,soha többé nem hagylak el!
Csak ott álltunk és ölelkeztünk.Nem akartam elengedni magamtól.Lassan hazaindultam,hogy beszéljek Alex-el.
-Hát te meg hol voltál?És miért vagy ilyen vizes?
-Beszélnünk kell.Tudod,ma találkoztam Zayn-el,és rádöbbentem arra,hogy még mindig szeretem.Sajnálom Alex,de ő a gyermekem apja és borzasztóan szeretem.Nem tudok veled lenni.Jól érzem magam veled meg szeretlek.De őt ezerszer jobban szeretem és nem bírnék nélküle élni.Bocsáss meg nekem,de én nem lehetek veled többé.
-Megértelek.Nagyon szeretlek és én csak jót akarok neked.Ha tényleg annyira szereted,akkor menj vissza hozzá és éljetek boldogan.Én nem akarom,hogy mellettem boldogtalan légy.
-Tényleg megértesz?
-Igen.Jobb lesz neked is és a babának is mellette.Én pedig kaptam egy álláslehetőséget külföldről.Kint lehetnék híres tánctanár.Így el tudom fogadni az állást,és tőled sem lennék távol úgy,hogy hiányoznék.
-Hidd el,hogy hiányozni fogsz.Köszönöm a veled töltött időt és minden egyebet!Szeretlek!
-Na menj pakolni,aztán segítek elvinni hozzá.
-Köszönöm.

Megcsókoltam.Éreztem,hogy bántja egy kicsit a dolog.Összepakoltam a cuccomat és elvittük Zayn-hez.Az ajtóban elbúcsúztam Alex-től.
-Látjuk még egymást?
-Nem tudom.Remélem hogy igen,mert ettől függetlenül a barátod szeretnék lenni.Ha meg nem,akkor is az emlékeimben megőrizlek.
-Én is téged!Azért majd kamerázhatnánk néhanapján.
-Rendben.Vigyázz magadra és a babára!
-Oké.Te is vigyázz magadra.Szia!
-Szia!
Még egyszer adtam neki egy csókot.Zayn is megértette,hiszen nagyon szerettem Alex-et.Ezután elment.Kicsit nehéz elfelejtenem,de végre visszakaptam életem értelmét,a gyermekem apját...