-2 HÉTTEL KÉSŐBB-
Már csak 1 hét van hátra,Liam pedig vigasztalhatatlanul szomorú.Nem bírja feldolgozni,hogy mégis Zayn-t választottam.Jelenleg Olaszországban vagyunk,és ez a kedvenc országom.A fiúkkal egyből letámadtunk egy éttermet,és természetesen egy hatalmas pizzát rendeltünk.
-Voálá,itt is van!
Tényleg hatalmas volt.Úgy csaptak le rá,mintha már egy hete nem ettek volna.
-Hóó,lassabban!Még a végén nekem nem is marad!
Louis erre felnevetett.A kocsiban olyan hőség volt,hogy majd megfulladtunk.
-Én mindjárt levetkőzök.
-Húha,azt szívesen megnéznénk Lexy!
-Egyből gondoltam.Sajnálom,de nem okozok örömet.
Bementem a szobámba,hogy átöltözzek.Éppen egyszál bugyiban és melltartóban ácsorogtam,mikor Louis berontott a szobámba,ellökött az ágyra és elkezdett vetkőzni.Én meg elkezdtem ordibálni,amire Zayn és Harry azonnal bejöttek.Lerántották rólam,és még egy kicsit el is látták a baját.
-Ezt megérdemled!Mit akartál tőlem?
-Csak rád akartam ijeszteni.Kiváncsi voltam arra,hogy ilyen esetben hogyan viselkednél.
-Nagyon nem volt vicces!
Átöltöztem és kimentem a többiekhez.Az ablakból csináltam egy képet.
-Köszönöm Harry!Zayn-ről csináltam.
-Ja,a kis bociszeméről.
-Hé,nekem aranyosak a bociszemeim!
-Persze,hogy azok drágám!
Egész nap ezt a szemet bámultam.Eszembe jutott Alex és Liam.Nem tudom,hogy most mi lehet Alex-el.Liam pedig csak búslakodik miattam.Remélem,hogy helyre jönnek a dolgok közte és köztem.Mindenesetre megpróbálok kicsit közeledni hozzá,talán az segít.
Lassacskán ez az egy hét is elmegy.Minden koncert már szinte ugyan olyan.A hangulat is és a közönség is.Új nagyon már nem történik velünk,remélem nagyon nem is fog.Már alig várom,hogy hazamehessünk és találkozhassak a többiekkel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése