62.rész  *A VÉGZET*

-PÁR ÉV MÚLVA-

-Isabella,vigyázz azzal a nyárssal!

-Bocsi anyu,csak Ed folyton piszkál!

-Gyerekek,elég legyen a vitából!Bírjatok magatokkal!

-Nyugi Harry!Ők még csak gyerekek.

Olyan aranyosak voltak,ahogy a tó partján futkároztak!Harry,Angel,Zayn,én és a gyerekek kijöttünk piknikezni a közeli kis tóhoz.A fiúk már délután felverték a sátrakat,mi pedig hoztunk fát a tábortűzhöz és kicsomagoltuk a virsliket és a mályva cukrot.Este felvettük a fürdőruhánkat és mindenki csobbant egy nagyot a vízben.

-Jajj,ne,csak a hajamat ne!

-Gyere csak Lexy,nem lesz semmi baja!

-Á,Zayn!

Felkapott és beledobott a tóba.Csurom víz lettem,de kimásztam hozzá és a lábánál fogva berántottam magam után.Így már mind a ketten vizesek voltunk.Egész este csak szórakoztunk,este 10 körül pedig lefektettük a gyerekeket aludni.Mi még kiültünk a tábortűz mellé és a régi szép időkről beszélgettünk.

-Emlékeztek arra,amikor először találkoztunk?Eléggé lepukkant lett azóta a Flamingó.

-Jajj,ne is mondd!Az volt életem legcsodásabb napja!Köszönöm,hogy elhívtál akkor Angie!

-Hidd el,én se jártam rosszul!

-Arra emlékeztek,amikor elvittünk titeket magunkkal focizni?Hát az felejthetetlen emlék!

-És mikor Olaszországban voltunk?Szerintem az volt a turnénk legszebb helye!

-Nem,mert Párizs is!Mondjuk,a turné alatt voltak félrelépések,de hát végül is tök jó volt!

-Olyan hamar elmegy az idő!Mintha még csak most lett volna Lexy-ék templomi esküvője,most meg már itt ülünk a gyerekekkel!

-Ebben igazad van Harry.Na jó,most már menjünk el lefeküdni!Jóéjt mindenkinek!

-Jóéjt Lexy!Jóéjt Zayn!

Mindenki bevonult a sátrába és lassacskán elaludtunk.Jó érzés volt visszagondolni a régi élményekre,de azért mégis csak jobb a jelenben élni.Az életem egyszerűen tökéletes és ennél jobbat pár évvel ezelőtt még álmodni se mertem volna....

-Vége-

61.rész
Eljött az esküvőm napja.Már 9 hónapos terhes vagyok,így a baba bármikor megszülethet.Nem akarom,hogy ismerje az igazi apját.Mike-al úgy fogjuk felnevelni,mintha a sajátja lenne.Angel és Grasie segítenek felvenni az esküvői ruhát,és ők csinálják meg a sminkemet és a ruhámat is.Nem tudom miért,de most nem vagyok olyan izgatott,mint az előző esküvőmön.Egy gyönyörű fehér limuzin áltt meg a ház előtt.Azzal fogok elmenni a templomig.Angel az utolsó pillanatban odaadta a csokromat,és már indultunk is.Ekkor már egy kicsit izgatott voltam,hiszen újra férjhez megyek.A templom előtt rengetegen álltak.Mindenki csak gratulált és sok boldogságot kívánt.Még volt 10 perc a mise kezdetéig,addig az előtérben kellett várnom.Egyszer csak megszólalt az orgona,én pedig elindultam az oltár felé.Mike csak ott állt és végig mosolygott rám.Ám félúton erős görcsöket éreztem,és összeestem.
-Úristen,lányom,jön a baba!Gyorsan be kell vinnünk a kórházba!
Na hát ez is jókor jött.Emiatt sajnos elmaradt az esküvőm.Nagyon erős görcseim voltak,azt hittem belehalok.A kórházban azonnal bevittek egy kórterembe és elfektettek az ágyon.Az esküvői ruhámat levették rólam,helyette kaptam egy kórházi ruhát.
-Nem bírom!Nagyon fáj!
-Bírd ki drágám,erős vagy.
Angel és az anyukám csak fogták a kezemet és próbáltak biztatni.Egyszer csak meghallottam egy hangot a folyosóról.
-Ő az én gyermekem!Látnom kell,ahogy megszületik.
Zayn volt az.Egyből felismertem.
-Mama,engedjétek be.Kérlek!
A fiúk beengedték hozzám.Ő  is nagyon izgult értem.
-Sikerülni fog.Csak nyugodtan.
Az orvosnak morfiumot kellett adnia,annyira erős volt a fájdalmam.
-Most nyomnia kell majd egy nagyot.Háromra.Egy...kettő....három!
Iszonyatos volt.Ám a sok szenvedés után meghallottam,ahogy felsír a gyermekem.
-Kislány lett!Kislányuk született.
-Istenem!Köszönöm Lexy,köszönöm!
Csak egyetlen mosolyra volt időm,aztán hirtelen minden elsötétült.
-Ne!Emberek gyorsan,különben elveszítjük!
Gyorsan elővették a gépeiket és elkezdték az újraélesztést. Zayn sírva nézte végig az egészet,és már teljesen biztos volt abban,hogy meghalok,amikor újra volt szívverésem.
-Visszajött! Gyorsan stabilizálják! A babát pedig vigyék az őrzőbe.
-PÁR NAP MÚLVA-
Végre magamhoz tértem. Angel,Zayn és Mike ott álltak az ágyam mellett és engem figyeltek.
-Csak hogy végre! Istenem,annyira aggódtam miattad édesem!
Mike olyan szorosan ölelt,hogy alig kaptam levegőt. Megkértem őket,hogy egyesével beszélhessek velük. Először Angie-vel beszéltem.
-Na,hogy vagy csajszi?
-Köszi,jól. Elgondolkodtam.
-Micsodán?
-Azon,hogy ez volt a legjobb dolog,ami történhetett.
-Micsoda?Beszélj érthetően!
-Az,hogy nem mentem hozzá Mike-hoz. Azt hiszem,én még mindig Zayn-t szeretem!
-Tedd azt,amit akarsz.Ez a te döntésed és a te életed.
Utána behívtam Mike-ot,és vele is beszéltem.Ezalatt Angel kint telefonált és egy papot hívott hozzám a kórházba.
-Mike,kérlek ülj le.Komoly dolgokról szeretnék beszélni veled.
-Mondd csak nyugodtan.
-Nem lehetek a feleséged.Sajnálom,de én még mindig Zayn-t szeretem.Tudod,hogy ez lesz a legjobb mindkettőnknek.
Lehúztam az ujjamról a gyűrűt és odaadtam a kezébe.Ő megköszönte,hogy őszinte voltam vele,megölelt,majd kiment a szobámból.Hamarosan megérkezett a pap és behívattam Zayn-t.Először nem értette,hogy miről van szó,ezért felvilágosítottam.
-Zayn,rájöttem,hogy téged szeretlek.Elvennél feleségül?
Értetlenül nézett rám,majd mikor magához tért,egy csókkal biztosította az igent.A pap fél óra alatt összeadott minket,majd a nővér behozta nekünk a kisbabánkat.
-Mi legyen a kislányunk neve?
-Nekem az Isabella név nagyon tetszik.
-Hát akkor legyen az kincsem.
Megpuszilta a fejem és a kisbabánkra nézett.Közben a folyosóról kiabálást hallottunk,majd kiderült,hogy idő közben Angel is megszült.Nekik kisfiúk lett és Edward-nak nevezték el.Úgy néz ki,végre mindenki boldog....